Élménybeszámolók, videók, fotók! Urbex minden mennyiségben!

2016. február 13. 09:18 - shoxx

Csernobil, a kulisszák mögött!

Ebben a blogban bemutatok két dokumentumfilmet, ami elénk tárja mi lett az emberfeletti csatában harcoló emberekkel, és hogy változott meg az életük az ott lakóknak, dolgozóknak.

eromu3.jpg

 

 

Miért is különleges ez a két film? Jogos a kérdés hisz számtalan film kering a neten. Talán azért mert ezek nem a miértekkel foglalkoznak, a száraz valóságot és az emberi erőt, kitartást mutatják be. Nagyon sok dokumentum film készült Csernobilról, talán a "leghíresebb" a Csernobili csata igaz története. Nagyon sokszor láttam, nagyon érdekes és szerintem jól sikerült film, bár tele van rendezői "túlkapással", ez a film is fent van a youtube csatornámon, aki nem látta nézze meg!  (kat ide)

Az első film amire szeretném felhívni a figyelmüket a  Csernobil, Pripjaty - a betiltott film, a neve is azt sugallja hogy valami különlegeset kap a néző. A fekete-fehér dokumentumfilm 1998-ban készült. Betekinthetünk a Zónában lakó és dolgozó emberek mindennapjaiba. Benézhetünk a szellemvárosba, Pripjatyba. Eltérő életek, eltérő vélemények!  Tények és spekuláció, titkok és rejtélyek! A filmet bizonyos országokban betiltották. Internetes infó szerint Oroszország és egyes volt tagállamaiban van betiltva.
Hogy miért? A film megtekintése után kiderül.

A riporter megszólaltat több hétköznapi embert, akik a mai napig a zónában élnek vagy dolgoznak. Az öreg házaspártól a reaktor kezelőig. Érdekes történetek, és a valóság!

Mindét filmet én fordítottam, feliratoztam magyarra, csak eredeti nyelven volt eddig elérhető. Sajnos az elsőnek a képminősége nem a legjobb, jobbat nem találtam.

 

A második film is nagyon érdekes, a csernobili likvidátorokkal foglalkozik, ők voltak akik küzdöttek a csatában ami már eleve bukásnak volt ítélve. Elénk tárja azt a nagy harcot amit 1986.-ban azért tettek hogy Európa megmeneküljön. Sokan az életükkel fizettek. Csernobil után a rendszer elengedte őket, addig kellettek amíg hasznot hajtottak, tovább nem foglalkoztak velük. Ezek az emberek  méltók a HŐS titulusra. Sokan nem is tudják mit tettek, róluk szól ez a szomorú film, ami sajnos nem happy enddel végződik.

 

 

 

Közeledünk az évfordulóhoz, 1986 Április 26.-án hajnali 1 óra 23 perckor következett be a robbanás a csernobili atomerőmű négyes blokkjában. 30 éve kísért minket Csernobil szelleme.

 

 

 

Köszönöm hogy elolvastad!

 

Nézze meg az előző blogom is, Klementina, egy elfeledett repülőtér Borsod megyében. Kat ide.

28 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://urbexhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr338385146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

röf 2016.02.14. 15:42:07

A csernobili baleset felszínre hozott sokmindent.
Nem csak hűen bemutatta a szocialista sajtószabadságtalanságot és őszintétlenséget, hanem sajnos máig tartó muníciót adott az atomerőmű-ellenes setétzöldek kezébe.
Pedig mint minden eddigi atomerőmű baleset, ez is tisztán emberi hiba eredménye volt.
A grafitmoderátoros RBMK reaktor alapvető konstrukciós bajától, pozitív üregtényezőtől a szerencsétlen 1986-os, áramkimaradást modellező kísérlet kivitelezéséig, az operátorok több hibás döntéséig...

tomwar 2016.02.14. 15:53:29

@röf: Miert, manapsag nem emberek tervezik, epitik es uzemeltetik a reaktorokat?

röf 2016.02.14. 15:55:56

@tomwar:
Ha valaki hülye, ne a kőbaltát követelje vissza, hanem tanuljon.

pengusz 2016.02.14. 16:53:43

@röf: Szerencsétlen biztos azt képzeli, hogy a paksi reaktor is grafitmoderátoros. Sőt én úgy hallottam, hogy a bme tanreaktora is az :) Bármikor felrobbanhat :) (szép volt a Cserenkov -sugárzás átsétálva a reaktormag fölött pár méter vizen keresztül)

Kaksi Kapitány 2016.02.14. 17:07:40

Likvidátorok a.k.a biorobotok. Egy lapátnyi sugarzó grafit elszállítása után garantált volt a borzalmas kínok közötti halál, cserébe a rokonok viszonylag tisztességes kártérítésben részesültek elvesztett szerettük miatt...

röf 2016.02.14. 17:16:28

@pengusz:
Látod, azok fecsegnek sokszor, akik a Cserenkov-sugárzás
fényét víz alatti megvilágításnak, lámpáknak gondolják.... :)

pengusz 2016.02.14. 17:43:22

@röf: Magfizika laboron volt reaktorüzemeltetési gyakorlat, akkor voltam bent. Még vészleállást is kellett csinálni. Majdnem felrobbant :)

röf 2016.02.14. 17:50:28

@pengusz:
Hol? A KFKI reaktoránál fönt, vagy a BME reaktoránál?
Bár a fölrobbanást azért nem valószínűsíteném....

wiener 2016.02.14. 18:06:30

lehetne még egy kicsit kisebb a cikk szövege, hogy tényleg sehogy ne lehessen elolvasni
köszönöm előre is

shoxx 2016.02.14. 18:08:49

@wiener: Köszönöm az észrevételt, módosítottam.

ostvan2 2016.02.14. 18:46:20

Kutatóreaktor, vagy főként áramtermelő reaktor NEM robban fel. Soha. Csernobilban sem atomrobbanás volt, hanem a túlhevült gőz lökte szét a hűtőrendszert, sajnos épp a reaktormag fölött.
Ahogy én hallottam a Szovjetúnióban élő atomfizikustól, arra ott is vigyáztak, hogy a likvidátorok ne kapjanak halálos sugárdózist. A hadseregek (az amerikaiak, angolok és a szovjeték is) pontosan tudták, hogy mennyi sugárzást visel el az élő szervezet. És az odavezényelt katonák nem kaptak még rákot eredményező dózist sem (persze, valószínűleg voltak balesetek ekkora létszámnál, mint mindenütt). Abból lett gond később, hogy az akció után azonnal leszerelt katonák hazamenve rögtön szexeltek (naná!), és az első időben fogant magzatok között sok lett sérült. Később, ahogy az ondósejtek újratermelődtek, ez a jelenség már nem volt erősebb a szokásos mértéktől.

pengusz 2016.02.14. 19:08:12

@röf: persze hogy a bme-n, előbb írtam. Tudom, hogy nem robban föl, csak hülyültem.

pengusz 2016.02.14. 19:16:13

@ostvan2: ugye itt nem arról van szó, hogy kutatóreaktor vagy sem, hanem hogy nyomottvizes, vagy graftmoderátoros erőmű. Ha nyomottvizes( itt víz a műderátor), akkor eleve be sem következhet az általad említett túlhevülés. Segítek: a csernobili grafitmoderátoros ún. tenyészreaktor volt. Ezt a sugárzásos témát is átgondolhatnád kicsit. Nem úgy néz ki, hogy mondjuk 1Bq sugárzás halálos, 0.999 meg nem. Itt statisztikai adatokról van szó. X sugárzásnál a rák valószinűsége mondjuk 10%. Tudtad pl. Hogy minden ember radioaktív? Legfőképp a bennünk lévő K izotópok miatt. Tehát annak is van esélye, hogy valaki a saját teste radioaktív sugárzásába hal bele.

röf 2016.02.14. 19:45:42

@pengusz:
Én sem gondoltam komolyan a robbanást...:)

pengusz 2016.02.14. 20:03:38

@röf: jó volt, amikor bementünk a vezérlőbe, egy mérnök épp újságot olvasott, lába fönt a pulton. Éppen bemutatták mi micsoda, erre felbőg a sziréna, csattanás, kadmiumrudak le, csávó meg eldobja az újágot "aztakurvaezmivolt?" :) kis vészleállás

ostvan2 2016.02.14. 21:02:13

@pengusz: Az élőlényeket terhelő sugárzás részben annak "erősségétől" és részben attól az időtartamtól függ, hogy mennyi ideig éri a sugárzás. Ezek együttes mérőszáma a Sievert. Igen, a testünk és körülöttünk minden anyag rádioaktív. Ennek neve: természetes háttérsugárzás. A mértéke Magyarországon 3 mS (milliSievert). Ehhez az eltelt évmilliók alatt hozzászokott minden élőlény, tehát ennek nincs rákkeltő hatása.
A rádioaktív sugárzás megengedett mértéke 100 mS öt év alatt, amely megengedett mérték alatt káros hatással nem kell számolni. Ilyen hatások pl. a röntgenfelvételek és más orvosi célú, sugárzás elven működő vizsgálatok.

pengusz 2016.02.15. 05:01:07

@ostvan2: Szerintem úgy nincs értelme "vitázni", hogy a google segítségével idemásolsz pár dolgot. Szerinted a természets háttérsugárzás itthon mindenhol pont egyforma? Mondjuk ahol 2.99 ott senki nem lesz rákos, ahol meg 3.1 ott hulanak int a legyek?
A rádiÓ amúgy nem aktív :)

CoolKoon 2016.02.15. 07:42:58

Hát igen, Csernobil nagyon szép példája annak, hogy mi történik akkor, amikor tökkelütött idiótákat raknak (pártalapon) felelős (és kritikus infrastruktúrát felügyelő) helyekre. Egyben megmutatta azt is, hogy miért életveszélyes a "kommunizmus" nevezetű elmebaj az egész világra nézve.
Bár az elvtársak egyvalamit elértek vele: letesztelték, hogy az ÖSSZES kritikus védelmi rendszer kiiktatásakor TÉNYLEG szétmegy az atomerőmű.

jandera 2016.02.15. 10:43:27

Gondolom ott is egy kerekasztal tárgyalta meg az aktuális problémákat, ahova a párt fejeseit, rendszerhű katonákat hívtak meg, esetleg egy szakembert is...talán.

Lady Ann 2016.02.15. 15:29:55

@pengusz: Anno mi kaptunk egy nyomottvizes reaktor szimulációs programot, hogy ezt csináljuk vele, meg azt - házi feladat. Nyilván elsőre mindenki azzal volt elfoglalva, hogy sikerül-e felrobbantani :) Valamiért csak ez után engedtek be a BME reaktorához :)

pengusz 2016.02.15. 19:05:58

@has: Tudtommal ott is nyomottvizes van nem?

www.kfki.hu/~brr/mindex.htm

pengusz 2016.02.15. 19:09:35

@Lady Ann: Az a PAX volt nem? Még a xenonmérgezést is leszimulálta :) Nekünk ez már nem volt, egyből mentünk a vezérlőbe. A másik gyakorlaton meg valami aranylemezt lőttek be a reaktormagba, és annak a sugárzását kellett mérni.

Balt 2016.02.16. 16:31:28

@pengusz: Jó, de az egészségügy - ill. a sugárvédelem - ismer letális (lethal), félletális dózist (persze statisztikai alapon, mivel a sugárzás sztohasztikus hatású: egyénileg más és más) épp ezért alkalmaznak dózisegyenérték-korlátot, amekkora sugárzásbak kitéve még garantáltan nem okoz egészségkárosodást Persze mindezt "békeidőben", "civileknél" (azaz az erőművek üzemeltetőinél is); ha a Vörös Hadseregben volt is ilyen korlát, kérdés, egy ilyen havária esetén mennyire érvényesítették.

Balt 2016.02.16. 16:40:58

@pengusz: (Pardon, most telefonról írok, és utálom a prediktív bevitelt.)

A tanreaktor nem (és egész biztosan a KFKI-s sem) nyomottvizes, hanem nehézvizes reaktor: ún. úszoda típusú. (Puskáztam.)

pengusz 2016.02.17. 12:25:19

@Balt: Igazad van, közben és is átgondoltam, akkor nem sétálhattunk volna át a reaktormag fölött. Kösz a javítást :)
Élménybeszámolók, videók, fotók! Urbex minden mennyiségben!